Term sheet 10 pontban: mit ír alá valójában egy alapító?
A term sheet rövid, barátságos és „nem kötelező erejű". Éppen ezért írják alá sokan túl könnyen. Az alábbi tíz pont az, amin a későbbi szerződéses tárgyalás valójában múlni fog.
1. Értékelés — pre-money vagy post-money?
Ugyanaz a szám két különböző céget jelenthet. A post-money értékelés már tartalmazza a befektetést, így ugyanakkora összegnél nagyobb hígulást jelent az alapítóknak. Mindig tisztázza, melyikről van szó — és számolja ki mindkettőt.
2. Likvidációs preferencia
Az „1x non-participating" piaci standard: a befektető exitkor visszakapja a pénzét, vagy részesedése arányában részesedik — a kettő közül a nagyobbat. A „participating" változat ennél lényegesen kedvezőtlenebb az alapítóknak, mert a befektető mindkettőt megkapja.
3. Vesting — az alapítói részesedés is
Meglepő, de az alapítók saját részesedésükre is vesting-et vállalnak: jellemzően 4 év, 1 év clifftel. Ez nem bizalmatlanság, hanem a többi alapító védelme arra az esetre, ha valaki korán kiszáll.
4. Elővásárlási és együttértékesítési jogok
A ROFR és a tag-along/drag-along rendelkezések döntik el, mennyire lesz mozgástere később a részesedésével. A drag-along küszöbszámára figyeljen: túl alacsony küszöb mellett kisebbségből is eladathatják a céget.
5–10. …és a többi, ami a részletekben lakik
Anti-dilution (full ratchet vs. weighted average), információs jogok, vétójogok listája, exkluzivitás időtartama, költségviselés, irányadó jog. Ezekről a teljes cikk-sorozat következő részeiben írunk részletesen.
A cikk általános tájékoztatásul szolgál, nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi ügyre szabott konzultációt.